UZSI

Megrázó kedvesség volt ma hírként a Hitgyülekezettel kapcsolatos információ. Komolyan lehet-e érvelni amellett, hogy a HGY-ből "történelmi egyház" legyen? 

"A történelmi egyház fogalmával kapcsolatban sok félreértés uralkodik. Eredendően jogi fogalomról van szó: azon (bevett) egyházakat neveztük történelmi egyházaknak, melyek jogi helyzetét nem a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895. évi XLIII. tc. határozta meg, hanem az azt megelőzően – történelmileg – fölhalmozódott joganyag. Miután az 1947. évi XXXIII. tc. a bevett és elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségeket megszüntette (azaz az elismert vallásfelekezetek szintjén jogegyenlőséget teremtett az egyházak között), a “történelmi egyház” fogalma csak jogtörténeti, esetleg szociológiai fogalom. Jelenleg a “történelmi egyházak” szóösszetétel egyedül a tárbori lelkészi szolgálatról szóló kormányrendelet preambulumában szerepel, normatív tartalom nélkül. A közhiedelemmel ellentétben a médiatörvényben a fogalom nem kerül elő." - idézet Schanda Balázs egy cikkéből. 

Ezt biztos nem én fogom eldönteni, hogy milyen formán változik a törvény, de remélem átgondolják és nem egy aktuális politikai kérdés kellene, hogy legyen.

Szerintem lehetne mérték, hogy például lélekszámban ma melyik történelmi egyház a határ, az alapítás hitelessége hitfolytonossága, stb. Erre a témára még visszatérek.

Sok felvetéssel megírt darabot láttam kedves ismerőseimmel ma este. Utána még beszélgettünk is róla. Biztos, hogy aki látja Hadar Galron izraeli írónő darabját és valamilyen módon kötődik tradicionális valláshoz elgondolkozik, hogy a darab által felvetett kérdések mennyire meghatározóak? Máshol keresztényeknél, az iszlámban is találkozunk az alapkérdéseivel a darabnak, melyek nagyon is a mai ember problémái.

A Hétköznapi mennyország című film hasonló kérdéseket vett fel a kereszténység oldaláról. Több könyv és film is foglalkozik az iszlámvilág belső kérdéseivel is mennyire igaz vagy látszat ... A Mikve számomra sok kérdést vett fel. Mennyire tudják a tradicionális vallások kezelni az embert magát a vallási alapigazságok hálójában (ami különösen igaz a zsidóságra)? Merünk-e szembesülni életünk nem mindennapi gondjaival? A verekedős férj személye, a családon belüli erőszak kérdése? De mindenképpen, hogy azok, akik az igazság és törvény szerint élnek miért nem tudnak egy valóságos világban egymásra figyelve élni? Mennyire és miért és mettől kell a másik életébe beavatkozni? Hol húzódik a felelősségem határa? 

Sok más kérdés is előjön a darabban, ami egy igai forradalom. Egy forradalom, ami a nők benső világából - a zsidó női rituális fürdőből, a leplezetlen világból - indul el, ami őszinte akar lenni. Össze kell fogni és nem szabad hazudnunk egymásnak, mert a mai egyre bonyolultabbá váló világban, csak a tiszta tekintet és őszinte segítség tudja megmenti a mi emberi világunkat.